Pszichológia

Művészet-e a szeretet, vagy kellemes érzés, amit megtapasztalni a vaksors műve, olyasmi, amibe az ember, ha szerencsés „beleesik”? Ez a könyvecske – noha az emberek többsége manapság kétségkívül az utóbbi nézetet vallja – az előbbi felvetésen alapul: a szeretés művészet, melyet meg kell tanulnunk. Ez nem könnyű, de az egyedüli lehetőség arra, hogy ebben az egyre inkább elidegenedő világban az elkülönültséget, a magányt legyőzzük, leküzdjük.

A mára alapművé vált kötet új, tizedik kiadása Erős Ferenc utószavával bővült.

Milyen valójában az élet a rácsok mögött Magyarországon? Fiáth Titanilla könyvében saját börtönpszichológusi munkája alapján a börtön belső világát mutatja be, azokat az íratlan szabályokat, amelyek meghatározzák, kiből lesz „menő” és kiből „csicska”, ki ehet asztalnál és ki alhat alsó ágyon.

„A szavakkal is lehet súlyos károkat okozni. Végre egy szakszerű könyv, amely segítséget nyújt a védekezéshez.” – Buda Béla

Mit tehet egy nő, ha a párja unos-untalan szóbelileg bántalmazza: letorkolja, leszólja, lekezeli, megalázza őt? Egyáltalán: ha felismeri, hogy egy párkapcsolat nemcsak tettleges, hanem szóbeli bántalmazással is tönkretehető? Hogyan változtathat partnere szavakkal verő, egyszerre védekező és támadó magatartásán? Miként döntheti el, hogy kapcsolata még menthető vagy már nem érdemes több energiát vesztegetnie rá? Ezekre a kérdésekre válaszol ez a könyv.

Gyakran megesik velünk, hogy görcsbe rándul a gyomrunk, a torkunkban mintha gombóc lenne, kiüt rajtunk a hideg veríték. Félünk valamitől? Nem, hiszen sokszor alig értjük, mi riasztott meg bennünket. És mégis rettegünk: valami ismeretlentől, irracionálistól, megmagyarázhatatlantól. A pontosan leírható félelem határmezsgyéjén túl kezdődik a szorongás titokzatos és baljós világa, a sötét szobától, a mélységtől, a bezártságtól és még számtalan más, valójában tökéletesen veszélytelen dolgoktól való érthetetlen iszonyodás kórképe.

Egyik arcuk szórakoztató, magával ragadó, gyakran elbűvölő. A másik egy érzelmek és empátia nélküli vadállaté. Körbeszaglásznak, bizalmunkba férkőznek, levesznek a lábunkról, aztán kímélet nélkül lesújtanak. Hol az érzéseinkre, a szeretetünkre, naivságunkra, hol a pénztárcánkra, hol pedig a testi épségünkre, az életünkre. Felbukkanhatnak a segítőkész jó barát, a magányt enyhítő társ, jóképű férj vagy bomba nő feleség, ragyogó szakértelmű üzletember, vagy akár orvos, ápolónő, ügyvéd, lelki fájdalmakra gyógyírt ajánló pszichológus álarcában. A maszkok sokfélék, a lényeg, a tartalom mindig ugyanaz: a vágyaik azonnali kiélése, önös, másokat maguk alá tipró céljaik könyörtelen megvalósítása. 

Eric Berne, a világszerte ismert és népszerű Emberi játszmák című könyv szerzője, a tranzakcióanalitikus (röviden TA) irányzat megteremtője olyan „pszichológiáról álmodott, amely mindenkié”. Gondolatrendszere rávilágít, hogy problémáink rendezésében, életünk kormányzásában felelősen részt vállalhatunk, kezünkbe vehetjük sorunk alakítását.

„A pszichiátriával tehát valami baj van. Mi ez a baj? Honnan ered? Mi lesz ebből? Mi a pszichiátria jövője?”

A pszichiátria ellentmondása: orvostudományként olyan területen működik, amely inkább lélektan és társadalomtudomány, nem tudja kezelni az emberi viselkedés etikai problémáit, nem tudja elválasztani egymástól a normálist és a kórost, [...] nincs önálló emberképe, nem tud kommunikálni a társadalommal. Viszont a gyógyszergyártó és gyógyszerforgalmazó cégek más orvosi ágazatokban nem tapasztalható méretű befolyást gyakorolnak rá, és tevékenységét hatalmas marketingtérré változtatják. — Részlet a Bevezetésből

Ismerd meg önmagad! − az önismeret az emberiség ősi vágya, de mi ennek a legjobb módja? Vajon a befelé tekintés, belső folyamataink, érzéseink megfigyelése visz közelebb önmagunkhoz, vagy ez inkább félrevezet minket? Egyáltalán, megismerhetjük-e valóban saját magunkat, van-e tudatos hozzáférésünk azokhoz a lelki folyamatokhoz, amelyek meghatározzák érzéseinket, ítéleteinket és motivációinkat?

Az intim párkapcsolat életünk egyik legfontosabb területe. Szakértők szerint azonban szexuális kultúránk mégis sok kívánnivalót hagy maga után − és ugyanez mondható a nemek közéleti viszonyára is.

Vajon minek köszönhető a hagyományos házasság válsága, és mi lehet a kiút ebből a válságból? Milyen egy valóban egyenrangú párkapcsolat, amely mindkét fél emberi kiteljesedését és fejlődését szolgálja? Leküzdhető-e a féltékenység, és mi a hűség valódi jelentése? Hogyan lehetnek egyenrangúak a nemek a magánélet és a közélet területén?

A várandósság valóban más állapot: nemcsak a megszokott testi és lelki egyensúlyt borítja fel, a várandós nőnek saját identitását is újra kell fogalmaznia, és társas kapcsolatai is átalakulnak. Az öröm mellett gyakran merülnek fel kérdések, szorongások, ambivalens érzések is saját állapotukkal és leendő gyermekükhöz fűződő viszonyukkal kapcsolatban.