Művészet, kultúrtörténet

„Miután a tárgy létrejött, olyan dolgokat vélek felfedezni benne átalakultan és új környezetben, amelyek mélyen megindítottak, gyakran anélkül, hogy tudatában lettem volna; olyan formákat, melyeket magaménak érzek, de gyakran anélkül, hogy azonosítani tudnám őket, s ez még inkább felkavar.”

„A pszichiátriával tehát valami baj van. Mi ez a baj? Honnan ered? Mi lesz ebből? Mi a pszichiátria jövője?”

A pszichiátria ellentmondása: orvostudományként olyan területen működik, amely inkább lélektan és társadalomtudomány, nem tudja kezelni az emberi viselkedés etikai problémáit, nem tudja elválasztani egymástól a normálist és a kórost, [...] nincs önálló emberképe, nem tud kommunikálni a társadalommal. Viszont a gyógyszergyártó és gyógyszerforgalmazó cégek más orvosi ágazatokban nem tapasztalható méretű befolyást gyakorolnak rá, és tevékenységét hatalmas marketingtérré változtatják. — Részlet a Bevezetésből

A Puccparádé nem más, mint útmutatás a heti takarításhoz. Végiggondolt, egyszerű módszer, amely lépésről lépésre halad; fürdőszoba, konyha, portörlés, porszívózás. Feltételezzük, hogy Ön szívesebben tesz bármi mást, mint hogy drága szabadidejét lakása, háza takarítására pazarolja. Szeretné, ha a lélekölő házimunka mellett több szabadideje lenne? Olvassa el kiadványunkat és kövesse tanácsait! Ez a könyv legalább annyira szól a személyes szabadságról, mint a takarításról.
 

„A bohém művészvilág franciaországi végnapjainak rendkívüli portréja. James Lord lenyűgöző tour de force-át adja annak a kornak.” - Barbara Probst Solomon a The Washington Post Book Worldben.

„Lord naplóira épített, szívfájdító prózafolyamának lüktető visszaemlékezései elvezetik az olvasót a háború utáni, elfoglalt Párizsba. Akit érdekli Picasso, Párizs és a modern művészet, el kell olvasnia ezt a könyvet.” - Ellen Bates a Library Journalban.

A regény – a szerző huszadik könyve – egy kiváló orvos, pontosabban belgyógyász-pszichiáter életéről, de tágabb értelemben a huszadik század elképesztő irracionalizmusáról szól.
Fábián Artúrt, a lobogó hajú szegedi egyetemistát, Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas rektor-professzor tanítványát a század viharai először a jugoszláviai Bor kő- és rézbányájában szorítják rabszolgamunkára, majd a partizánok fogságába kerül, ahol önkéntese lesz az antifasiszta harcnak. Később a katonai kórház sebészének segédjéből Tito kezelőorvosává emelkedik. Ebből aztán Rákosi Magyarországán csak baja származik.

Mintegy 2500 örökérvényű gondolat és elmés idézet gyűjteménye tudósok, bölcsek, filozófusok, írók és költők tollából az emberről, az emberi létről, a szenvedélyről, az önismeretről, a szerelemről, a féltékenységről, a gyűlöletről, a művészetről és a természetről.

Népszerű és örök társalgási téma, hogy Salvador Dalí őrült volt vagy zseni. Már a kérdés is szertefoszlik, ahogy a könyv lapjain peregnek előttünk a katalán művész életének eseményei és alkotásai. Nem lehet őrült, aki ilyen fokú céltudatossággal, éles elméjűséggel játszik egész életében. Ki volt ez a spanyol művész valójában? Vajon választ kapunk a kérdésre, ha összeillesztjük élete mozaikdarabkáit?

Ha nagy bajban vagyunk, minden erőnkkel keressük a megoldást: hogyan jussunk ki belőle – és végiggondoljuk életünket: Honnan jövünk? Mit értünk el? Hová tartunk? Manapság ritkán teszünk fel ilyen kérdéseket, kivéve, ha nagy baj ér bennünket. Lehet, hogy Stephen Hawking is akkor kezdett el az élet nagy kérdései iránt érdeklődni, amikor felfelé ívelő pályája kezdetén megtudta: talán már csak fél éve van hátra az életből.

Amikor Sigmund Freud 1900-ban megjelentette az Álomfejtést, forradalmian új irányba terelte kortársai önismeretét. A hirtelen népszerűvé vált tanok azonban nehezen kerültek be a tudomány hierarchiájába, a pszichoanalízis egyetemi-akadémiai elismertetéséért Freudnak egész életében küzdenie kellett.

A könyv hosszabb, életrajzi része a fiatalkori naplókon és leveleken keresztül mutatja be a freudi eszmerendszer kialakulását a klinikai tapasztalatszerzéstől az analízis módszertanának fokozatos kidolgozásáig, és az emigrációs évek kevésbé ismert tényeivel zárja le az életrajzot.