Uriél fiatal rabbi, aki Amerikából tér vissza Magyarországra az 1960-as évek végén. Vidéken vállal állást, mert abban reménykedik, hogy ott kevésbé lesz szem előtt, és a felső vezetés utasításait sem kell majd szolgai módon végrehajtania. Hamarosan azonban rádöbben, hogy a fővárosiak által lenézett vidéki rabbiállás egyáltalán nem veszélytelen pozíció...
A Miki nem életregény és nem holokausztkönyv, de persze az is. Valójában a kisember tántorgásait írja le az író kedves, mosolyt fakasztó szavaival. A könyvből kiderül, hogy igenis lehet háború, lágerélet, terror, mellőzés, szökések és lebukások után mindig újra és újra talpra állni, előremenni, élni, boldogulni, boldognak lenni.
Nemes László nagysikerű regénye a szerző kilencvenedik születésnapjára jelent meg új kiadásban. Az 1920-ban Budapesten született író elmondhatja magáról, és műveivel – tizenöt regényével, valamint feleségével, Fehér Klárával közösen írt öt útikönyvükkel, valamint novelláival, elbeszéléseivel – bizonyíthatja is, hogy viharos huszadik és nem kevésbé viharosan induló huszonegyedik századunk három emberöltőnyi hosszú idejének hiteles krónikása. Méghozzá olyan, aki személyében is – sokat csalódva bár –, de mégis mindvégig a szabadság, az igazság, a boldog emberi élet talán soha el nem érhető titkát próbálta megtalálni.
A regény – a szerző huszadik könyve – egy kiváló orvos, pontosabban belgyógyász-pszichiáter életéről, de tágabb értelemben a huszadik század elképesztő irracionalizmusáról szól. Fábián Artúrt, a lobogó hajú szegedi egyetemistát, Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas rektor-professzor tanítványát a század viharai először a jugoszláviai Bor kő- és rézbányájában szorítják rabszolgamunkára, majd a partizánok fogságába kerül, ahol önkéntese lesz az antifasiszta harcnak. Később a katonai kórház sebészének segédjéből Tito kezelőorvosává emelkedik. Ebből aztán Rákosi Magyarországán csak baja származik.
E huszadik századi memoár szerzője és főszereplője 1956-ban menekül New Yorkba, ahol a nácik, majd a kommunista diktatúra szörnyűségei után nyugalmat és biztonságot remél. A szabadság áhított földjén azonban emberfeletti küzdelmet kell folytatnia a megélhetésért, a beilleszkedésért, s rá kell jönnie, hogy a hidegháborúval, a faji megkülönböztetéssel és a pangó gazdasági helyzettel küzdő Amerika sem kínálhat számára megnyugvást: hamarosan nemcsak mindennapi megélhetése, de az élete is veszélybe kerül.
