Irodalom

Uriél fiatal rabbi, aki Amerikából tér vissza Magyarországra az 1960-as évek végén. Vidéken vállal állást, mert abban reménykedik, hogy ott kevésbé lesz szem előtt, és a felső vezetés utasításait sem kell majd szolgai módon végrehajtania. Hamarosan azonban rádöbben, hogy a fővárosiak által lenézett vidéki rabbiállás egyáltalán nem veszélytelen pozíció...

A Miki nem életregény és nem holokausztkönyv, de persze az is. Valójában a kisember tántorgásait írja le az író kedves, mosolyt fakasztó szavaival. A könyvből kiderül, hogy igenis lehet háború, lágerélet, terror, mellőzés, szökések és lebukások után mindig újra és újra talpra állni, előremenni, élni, boldogulni, boldognak lenni.

„A bohém művészvilág franciaországi végnapjainak rendkívüli portréja. James Lord lenyűgöző tour de force-át adja annak a kornak.” - Barbara Probst Solomon a The Washington Post Book Worldben.

„Lord naplóira épített, szívfájdító prózafolyamának lüktető visszaemlékezései elvezetik az olvasót a háború utáni, elfoglalt Párizsba. Akit érdekli Picasso, Párizs és a modern művészet, el kell olvasnia ezt a könyvet.” - Ellen Bates a Library Journalban.

Nemes László nagysikerű regénye a szerző kilencvenedik születésnapjára jelent meg új kiadásban. Az 1920-ban Budapesten született író elmondhatja magáról, és műveivel – tizenöt regényével, valamint feleségével, Fehér Klárával közösen írt öt útikönyvükkel, valamint novelláival, elbeszéléseivel – bizonyíthatja is, hogy viharos huszadik és nem kevésbé viharosan induló huszonegyedik századunk három emberöltőnyi hosszú idejének hiteles krónikása. Méghozzá olyan, aki személyében is – sokat csalódva bár –, de mégis mindvégig a szabadság, az igazság, a boldog emberi élet talán soha el nem érhető titkát próbálta megtalálni.

A regény – a szerző huszadik könyve – egy kiváló orvos, pontosabban belgyógyász-pszichiáter életéről, de tágabb értelemben a huszadik század elképesztő irracionalizmusáról szól.
Fábián Artúrt, a lobogó hajú szegedi egyetemistát, Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas rektor-professzor tanítványát a század viharai először a jugoszláviai Bor kő- és rézbányájában szorítják rabszolgamunkára, majd a partizánok fogságába kerül, ahol önkéntese lesz az antifasiszta harcnak. Később a katonai kórház sebészének segédjéből Tito kezelőorvosává emelkedik. Ebből aztán Rákosi Magyarországán csak baja származik.

Mintegy 2500 örökérvényű gondolat és elmés idézet gyűjteménye tudósok, bölcsek, filozófusok, írók és költők tollából az emberről, az emberi létről, a szenvedélyről, az önismeretről, a szerelemről, a féltékenységről, a gyűlöletről, a művészetről és a természetről.

E huszadik századi memoár szerzője és főszereplője 1956-ban menekül New Yorkba, ahol a nácik, majd a kommunista diktatúra szörnyűségei után nyugalmat és biztonságot remél. A szabadság áhított földjén azonban emberfeletti küzdelmet kell folytatnia a megélhetésért, a beilleszkedésért, s rá kell jönnie, hogy a hidegháborúval, a faji megkülönböztetéssel és a pangó gazdasági helyzettel küzdő Amerika sem kínálhat számára megnyugvást: hamarosan nemcsak mindennapi megélhetése, de az élete is veszélybe kerül.

Domokos József (1944–) újabb, immár hatodik kötetét vehetjük kézbe. Egyfajta verses napló ez, amelyből érezhető, hogy a költő nem az irodalomtörténet, hanem elsősorban önmaga és számára, és a mi számunkra ír. A népi szó- és formakincsből is merítő, Weöresre emlékeztető mondókák váltakoznak filozofikus tömörségű versekkel, szonettekkel és időmértékes versekkel.

A könyv a Szép Magyar Könyv 2009 Versenyen ismeretterjesztő kategóriában oklevelet nyert!

Yu Dan professzorasszony könyvében, amely Kínában és világszerte óriási sikernek örvend, először tesz kísérletet arra, hogy korunk embere számára közérthető módon bemutassa Konfuciuszt és tanításait. Óriási tisztelettel, szakszerűen, de nem akadémikus szempontból, hanem szívből magyarázza az ősi Kína egyik legnagyobb hatású filozófusát. Olvasmányos stílusa mindenki számára hozzáférhetővé teszi Konfuciusz gondolatait, és megmutatja, mennyi mindent tanulhatunk ma is tőle: harmóniát, belső egyensúlyt, emberséget, toleranciát, önmagunk tökéletesítését.

A könyv közönségszavazatok alapján 17. , abszolút listán 33. helyezést ért el az évtized magyar gyerekkönyvét kereső 10 év 50 gyerekkönyve versenyen!

Pungor András újságíró és költő eredetileg saját kislányának írta a kötetben található verseket — vagyis inkább mondókák ezek, hiszen a csengő rímek, a hullámzó ritmus, a hangutánzó szavak mind-mind arra csábítanak, hogy kipróbáljuk: hogyismondják?

Az ábécé mássalhangzóihoz írott verseket Takács Mari illusztrációi kísérik.