Domán István

Uriél fiatal rabbi, aki Amerikából tér vissza Magyarországra az 1960-as évek végén. Vidéken vállal állást, mert abban reménykedik, hogy ott kevésbé lesz szem előtt, és a felső vezetés utasításait sem kell majd szolgai módon végrehajtania. Hamarosan azonban rádöbben, hogy a fővárosiak által lenézett vidéki rabbiállás egyáltalán nem veszélytelen pozíció...

E huszadik századi memoár szerzője és főszereplője 1956-ban menekül New Yorkba, ahol a nácik, majd a kommunista diktatúra szörnyűségei után nyugalmat és biztonságot remél. A szabadság áhított földjén azonban emberfeletti küzdelmet kell folytatnia a megélhetésért, a beilleszkedésért, s rá kell jönnie, hogy a hidegháborúval, a faji megkülönböztetéssel és a pangó gazdasági helyzettel küzdő Amerika sem kínálhat számára megnyugvást: hamarosan nemcsak mindennapi megélhetése, de az élete is veszélybe kerül.